ÁBRÁN kozmikus ünnepnap

ÁBRÁN kozmikus ünnepnapja a rovásírásos botnaptárunkon a 108 magyar nemzetség egyikének nevét viseli. Nagy Géza: A magyar nemzetségek című művében (Magyar Őskutatás Kiadása, Buenos Aires, 1974.) erről a nemzetségről így ír: "...A székelyeknél két nemnél is , ú.m. a Jenő és az Ábrán nemnél előfordul az Új ág elnevezés..." majd: "...a marosszéki székelyek hat neme ez volt: Ábrán (Zábrán, Zábrág), Adorján, Halom, Jenő, Medgyes, Örlőcz..." Tehát az Ábrán kozmikus ünnepnap a 108 Földre költözött magyar nemzetség emlékezetére hív, s arra, hogy az új nemzetségi ágak egyike. Talán ezért is, mert a Magyarság és a Föld történetében kiemelkedő jelentősséggel bírt. Ne feledjük, hogy a kr.e 17080-17017 évek emberöltőjében történt időszakot képviseli a mérleg jegy 16. foka a mai asztrológiai fokrendszer szerint. A régi, Juliánus-naptár előtti fokrendszerben azonban az ŐfiúKus/Ophiuchus, vagy kígyótartó jegy 16. foka, mert az ősi 10 hónap x 36 fokos térosztás nem ismerte a rák (július) és oroszlán (augustus) jegyeket, s a skorpió jegy sem lehetett a Napút része, mert még ma is a kígyótartó csillagkép előtt halad el a Nap, s csak a skorpió bal első lába lóg bele a Nap útjába. Ez a két ezer éves torzítás és torzulás az egyik oka, hogy az Ábrán megnevezést - ami magyarul ma is érthető - Ábrahámként magyarázzák a tudományosnak mondott művekben. 

Nekünk elég megnéznünk a Bethlen Gábor fejedelem által Ábrán Jánosnak és 127 társának adott  hosszúaszói Ábrán címert, hogy lássuk a bal/jó kezében koronát, jobb kezében csatabárdot tartó páncélos magyar vitézt a címerpajzsban, hogy emlékezzünk a Hunor-Magyar/Gemini csillagkép ősképére, amin Magyar, a páncélos vitéz látható a kozmikus ábrán. Magyar nemzetség kozmikus ünnepnapjaként tekinthetünk tehát erre a kozmikus ünnepnapra, s ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az előző - Fer Enc - ünnepnap a tündérúti Szent Korona csillagkép belső titkaival kötötte össze a földi Szent Korona Országának tagjait...