GYÁL kozmikus ünnepnap

GYÁL kozmikus ünnepnapja a hetedik napra esik az előző, DINIZS (a Magyarok Istene) kozmikus ünnepnaptól, ezért különös jelentőséggel bíró ünnepnek gondoljuk. A Kárpát-medencében több, mint 14000 olyan településnévről tud a helynévtan-helynévkutatás aminek magyar neve van, vagy volt. Ez azért elgondolkodtató, mert a hetedik fényrendű csillagokig figyelembe vett csillagok száma is 14000 feletti, így a Kárpát-Haza az égi mindenség földi másaként is értelmezhető.

Erre több hagyományunk is emlékeztet, most csak a legismertebbre utalunk: a Magyar Királyság Nagyboldogasszony leányának, a Kisasszonynak az országa. Ennek viszont bizonyíthatóan kozmikus jelentés tartama van. Nagyboldogasszonyunk Anna az Ég Tündérkirálynője, a magya/ógörög Cassiopeia csillagképpel azonosítható, kinek leánya az a Tündér Ilona - a magya/ógörög Andromada csillagképpel azonos -, akinek földi királysága Szűz Mária Országa, a teljes Kárpát-medencét magába foglaló Magyarország. Ha ehhez hozzátesszük a GYÁL = LÁGY jelentést is, megerősítést kapunk arra, hogy jó úton keresgélünk, hiszen főleg a női jelentéstartamokhoz köthető a lágyság. Summa-summarum a történeti Szűz Máriától eljutottunk meséink Tündér Ilonájáig, akit tündérmeséink egyik otthonunk királykisasszonyaként beszélnek el. E mesék magyar hősei a földi királyságunkból indulva keresik és találják meg az égi királyságban, az ott-hon-ban Tündér Ilonát, hogy szerelmükkel lehozzák a földi királyságunk - itt-hon-unk - megújítására. Ezek a mesés történetek olyan kozmikus ihletettségüek, amiknek a jelentőségére újra emlékeznünk kell(ene), hogy megtapasztalhassuk mélyebb értelmüket és hatásukat is.