ERZSÉBET kozmikus ünnepnap

Szent Erzsébet marburgi címerének titokzatos kép-elemei és összképe egyértelműen a Magyar Őskirályság míthikus eredetére mutat. A Fehér Ló minden ősi magya királyságban - lett-légyen az a Mauryai (India), Maya (Amerika), vagy a Magyar (Európa) - a tiszta erő és áldozat jelképe. Az "árpád-sávos koronás oroszlán" a magyar király uralmának szimbóluma, s mivel jobbról-jóra áll, jelzi egyben azt is, hogy nagynapévi jelentősége van. Ezzel azonban kozmikus szintre is emeli tekintetünket, amit megerősít az "M" betűs, három ágú zászló, mert ez a földi "Mária Országát" az égi Nagyboldogasszonyunk Anna (tündérúti Cassiopeia csillagkép) és leánya, a Kisasszonyunk (tündérúti Andromada csillagkép) Tündér Ilonával köti össze. A magyar vallásban Szűz Mária tisztelete ezért egyezhetett meg Tündér Ilona mesebeli alakjával és tiszteletével. Még ma is élő szimbólumról van tehát szó, elég, ha bárki megnézi a Kárpát-medencét átszelő "Mária út" fákra festett jelzéseit. Aki jár is ezen az úton, tudja, hogy míg az erdők-mezők szépségeinek Mária útját járja, egyben szellemi-lelki utat is követ. De ki tudja azt, hogy ez az út az égi Tündérút kozmikus valósága? Őseink tudták, mert magyar templom festett kazettás mennyezetére festették. Tündér Ilona csillagképében a Matar csillag rendszerének, égi honunk Tündér Ilona bolygóját ugyanezzel az "M" jellel jelölték tudó magasaink. (Akit ez bővebben is érdekel, olvassa el az Élő Égi Igazság című könyvünk 7.fejezetét, a Tündér Ilona csillagképet.) A lobogó 3 ága a Szerelemút Triangulum/HáromHegyes csillagképére utal, ami a Békés-óceánba süllyedt Mu Kontinens maradékát jeleníti meg az égen. Mu 13567 évvel ezelőtti kataklizmája emlékeztet az ősi anyaföldre, a Halmok Országára. Talán ez az oka annak, hogy nemzeti címerünkben az alap a három-halom.

Mu maradékát mai nevén a Húsvét-szigetet magyarul hús vét értelemben a megtestesülés szavaként is értelmezzük, vagyis a feltámadás folyamata is az égre van írva, mégpedig a magya kereszt ténység által képviselt szerelem vallás szerint. A Szerelemút első csillagképében, az Eredő/Eridanusnak, a nemzés nagy folyamában úszó piros hímes tojások (hím tojás) egyikéből kél ki a második csillagkép Aranymadar/Phoenix, s a szerelemúti csillagképeket a Nyúl/Lepus csillagkép zárja, hogy rácsodálkozhassunk a húsvéti piros tojások és nyuszik rejtélyes szimbólumaira.

Az Aranymadar mesés szépsége és éneke az élet csodáinak megújításával vannak kapcsolatban, amit viszont a három rózsacsoda képvisel, s Szent Erzsébet legendája ír le.

Szent Erzsébet "rózsacsodája" a kenyerek - vagyis az életek - rózsavirággá, vagy rózsa világgá válásáról szólnak a magyar képírás virágnyelvén/világnyelvén. Mithológiai hagyománya megtalálható a magya/ógörög mithológiában, ahol aThana-Aphrodite leánya: Rhode nimfa/Rózsa tündér lesz a Phaethon által előidézett égi kataklizma után (nem tudta pályáján tartani atyja, Helios szekerét az égi úton és felperzselte az ég azon területét) Helios társa, ki szerelmével gyógyítja be a pusztulás sebeit. Ez az ősi mese a tündérúti FőTan/Phaethon csillagképhez kötődő kozmikus ünnepnap. Erre a "rózsacsodára" emlékeztet az Advent öt hete - Tő Vallásunkban -, mert november 19-e 35 napra esik a december 24-i ENESTELY kozmikus ünnepnaptól, ami jelen NagyNapÉvünk kezdete a kr.e 22857.évben. Azt, hogy a kozmikus időt eleink a 73év/fok emberöltőnyi időben számolva tartották számon, bizonyítja a rovásnaptár, s az, hogy 35x73év=2555évvel, s ezt az időmennyiséget levonva a 22857évből, 20302évet kapunk. Ami nem más, mint az ERZSÉBET kozmikus ünnepnap emberöltőjének kezdete!