LÁZÁR kozmikus ünnepnap

A LÁZÁR kozmikus ünnepnapot a magyar jelentése szempontjából is meg kell vizsgálnunk. A LÁZÁR összetett szó: LÁZ ÁR=RÁZ ÁL, vagy RÁZZÁL, de az L/R hangzóváltással RÁZÁR. Ez utóbbi azért figyelemreméltó, mert igen ősi szavaink közé tartozik a tükörszimmetrikus szóképével. Sokkal mélyebb jelentés tartama van tehát, mint az első olvasatra, vagy hallásra tűnik. LÁZÁR RÁZÁR hogy RÁZZÁL. Valamilyen titkos energetikai információt hordoz, amit megerősít a jézusi történet is Lázárral kapcsolatban. Sziklabarlangba temetik Lázárt, s a történetet János evangéliuma így beszéli el: "...Mária volt az, aki megkente az Urat olajjal, és megtörölte a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg. A nővérei - Mária és Márta - megüzenték Jézusnak: Uram, íme, akit szeretsz, beteg. Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön Isten Fia. Jézus szerette Máriát, ennek nővérét Mártát és Lázárt..." majd így folytatódik a tanmese: "...Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem. A tanítványok ezt felelték: Uram, ha elaludt, meggyógyul. Pedig Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomba merülésről szól. Akkor Jézus nyíltan megmondta nekik, hogy Lázár meghalt. Örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higgyetek..." majd: "...Jézus a sírhoz ment, ami egy barlang volt és kő feküdt rajta. Jézus így szólt: Vegyétek el a követ!..." végül: "...Elvették tehát a követ, Jézus pedig felemelte a tekintetét és ezt mondta: Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Miután ezt mondta, hangosan kiáltott: Lázár jöjj ki! És kijött a halott..." Az ősi szellemi-lelki-testi beavatás utolsó beavatási állomásáról szól a történet, a kozmikus kereszténységet megújító Jézus tanításában. A magyar pálos rend szürke barátai is ezen beavatás után váltak fehér baráttá, ha negyednapra élve jöttek ki abból a "kőkoporsóból", ahová három nappal korábban elfektették.