(e)ST kozmikus ünnepnap

December 26. - (e)ST, eSTe kozmikus ünnepnap. A réges-régi magyar rovásírásos öröknaptár (a bolognai-, vagy Marsigli féle rovásírásos botnaptár) szerint a jelen 26.280 éves NagyNapÉv előtti NagyNapÉv utolsó előtti napja a kr.e 22930-22857 évek emberöltőjének (73 évnek) az ideje. Az IstenIdő (esztendő) előző körének utolsó előtti napja, így az eSTe elnevezés pontos meghatározása a nap azon időszakának, amikor a Nap már alászállt a horizonton, de még nincs teljes sötétség. Az est és a hajnal derengésének ideje, aminek nem csak fizikailag látható, hanem szellemileg érzékelendő horizontja is van. Az újjászületés ciklusainak méltóságteljes hullámzása az örökkévaló időben. Ezt tapasztalhatjuk az ébrenlét és álom állapotainkban, a tengerek és óceánok végeláthatatlan hullámainak ismétlődésében, a növényvilág sarjadásában és elenyészésében, az állatvilág és az ember születésében és halálában, a nappalok és éjszakák, s az évszakok egymásra következő változásaiban. Mindezek arra a felismerésre kell, hogy vezessenek, hogy egyszerre sokféle időciklus vesz körül minket, s ezek az időciklusok egy magasabb rend és értelem összehangolt részei. Ezek az időciklusok egyenként és összességükben is a kozmikus idők nagyciklusainak részei, ezekhez kötődnek, így ezekből vezethetőek le, ezekből érthetőek meg a megnyilvánult világ(ok) jelenségei. A rovásjelek S, T, olvasásakor kimondott hangok adják a szavak értelmét: eSTe, ami a hangzósítás minőségétől függően lehet eSTe, de lehet eSS Te=eTeSSe is, vagy eSeT=TeSe is. Ne feledjük, hogy a magyar nyelv fonetikus nyelv, vagyis azt mondjuk, amit látunk, így a mindenki által érzékelhető igazság nyelve! Hogy mit jelent ez? Mindenki merengjen el rajta, s találja meg a választ.