kapcsolat | egymagya@magya.hu

kapcsolat | egymagya@magya.hu

Ősi Magyar Ünneprend Blog

TAMAS kozmikus ünnepnap

EgyMagya
EgyMagya
2025.12.29 12:00
TAMAS kozmikus ünnepnap

December 29. - TAMAS kozmikus ünnepnap. A réges-régi magyar rovásírásos öröknaptár (a bolognai-, vagy Marsigli féle rovásírásos botnaptár) szerint a jelen 26.280 éves NagyNapÉv előtti NagyNapÉvhez tartozó napként a kr.e 23149-23076 évek emberöltőjének (73 évnek) az ideje. Az IstenIdő (esztendő) előző körének napjaként a BakKus/Capricornus 09. fokaként azonosíthatjuk, így beteljesült fok/időként a BakKus/Capricornus 04.fokán kezdődött jelenleg futó NagyNapÉvünk előtti esztendőhöz tartozik. Ha jelen NagyNapÉvünk időrendjében szeretnénk meghatározni ezt a BakKus/Capricornus 09.fokot, úgy a kr.u 3131-3204 évek közötti emberöltő (73év) idejét kapjuk, ha elfogadjuk a kr.u 2025. december 29. napjának a mait. A rovásnaptárunkon a második TAMAS ünnepnap, ami pontosan ugyanazokkal a rovásjelekkel van lejegyezve, mint a december 21-i ünnepnap. Mi lehet a jelentősége, azon kívül, hogy amint már az előző TAMÁS ünnepnapnál jeleztük, az arámi nyelven jelentése iker, ikertestvér? Az ókorok szír nyelve volt az arámi, s Szíria fővárosának a neve magyarul Damaskus, Damas kus, ami kiejtés szerint hangozhat Tamas kus-nak is. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a régészeti ásatások szerint a térség egyik legrégebben, folyamatosan lakott városa a kr.e 4000-es évek óta. A Kus név pedig Nimródnak, az Ég-Föld királyának apjára utal, s az ősi 44 magya csillagkép között is megtaláljuk: Keve Tündérkirály csillagképében, aki az ókori hagyomány szerint kus király. Ezekből az emlékekből arra juthatunk, hogy a Tamas kus név, s a kusok tündérúti népek a Földön. Kozmikus ünnepnapkénti számontartása ezért fontos. Az előző ünnepnapon sejtelmes utalást kaptunk erre.

A mellékelt kép Damaskus városát ábrázolja Hartmann Schedel 1493-ban megjelent világkrónikájában, ami igen figyelemre méltó, mert keresztény várost mutat, keresztény templomokkal, s nem látunk mecseteket, s más, jellegzetesen mohamedán épületet a városban.

Damaskus a Szeldzsuk birodalom nyugati kalifátusának egyik városa volt, s a szeldzsukokat uz népnek tartották, vagyis a kus-szkíta-hun-magyar népek közé sorolhatók. II. András király (kr.u 1176-1235) keresztes hadjárata óta a magyar királyok címei között szerepel a Jeruzsálem királya is, tehát a Szent Korona Országai közé tartozott a térség. A Szent Korona Szent Tamás képe és neve ily módon kapcsolódik a Damaskus-i térséghez és a csillagképek világaihoz is.