Január 06. - SZENTKERESZT kozmikus ünnepnap. A réges-régi magyar rovásírásos öröknaptár (a bolognai-, vagy Marsigli féle rovásírásos botnaptár) szerint a jelen 26.280 éves NagyNapÉv előtti NagyNapÉvhez tartozó napként a kr.e 23733-23660 évek emberöltőjének (73 évnek) az ideje. Az IstenIdő (esztendő) előző körének napjaként a BakKus/Capricornus 17. fokaként azonosíthatjuk, így beteljesült fok/időként a BakKus/Capricornus 04.fokán kezdődött jelenleg futó NagyNapÉvünk előtti esztendőhöz tartozik. Ha jelen NagyNapÉvünk időrendjében szeretnénk meghatározni ezt a BakKus/Capricornus 17.fokot, úgy a kr.u 2547-2620 évek közötti emberöltő (73év) idejét kapjuk, ha elfogadjuk a kr.u 2026. január 06. napjának a mait. A keresztény ünnepek között vízkereszt napja, s a három királyok ünnepe. Az ősi magyar névadó naptárban Magyar ünnepnapja, amik ugyancsak kozmikus ünnepnapnak tekinthetőek! Magyar névnapja egyenesen kapcsolatba hozható a Hunor-Magyar/Gemini csillagképpel, így kozmikus jelentősége vitathatatlan. Ha ehhez hozzátesszük a SZENTKERESZT megnevezést, úgy a jelentések is összekapcsolódnak, mert a magyar kettőskereszt - a címerünkben is szerepel - a Tündérút és a Napút két kereszteződését mutatja, vagyis azt, hogy e két "kozmikus út" egybetartozik. Végső megkérdőjelezhetetlenségét a rovásírásunk GY jele adja, mely EGY jelentésű.
A január 03. - az ősi magyar névadó naptárban NIMRÓD névnap, január 04. - HUNOR névnap, január 05. - az ősi magyar nevet nem tudjuk, de a Vörösmarty adta Enikő névnap is a kisNapév dolognapjaihoz tartozik. Ezeket a dolognapokat követi MAGYAR napja, a SZENTKERESZT kozmikus ünnepnap, majd január 07. - Atilla névnap, mely az ősi magyar névadó naptár 34 névnapjával ma is egyező egyik névnap a ma használt névnaptárban, s ugyancsak dolognap, ami nemcsak Atilla Nagykirályunk földi uralkodásának történéseit idézi fel, hanem az Atala/Atlasz név kozmikus kapcsolatát is, hiszen a Fiastyúk/Pleiádok csillagaira emlékeztet minket a FehérBika/Taurus csillagképben.
Visszatérve a SZENTKERESZT kozmikus ünnepnapra, MAGYAR kozmikus ünnepnapról van szó, vagyis ez a MAGYAR SZENTKERESZT a magyar kettőskereszt, a magyar rovásírás jelei között az EGY jelentésű GY jellel írt kettőskereszt. A magyarság égi eredetének SZENTKERESZTje, az a hely az égbolton, ahol a Hunor-Magyar/Gemini napúti csillagkép keresztezi a tündérúti csillagképeket úgy, hogy a Nimród Király csillagkép koronájából nő ki. Ez pedig szorosan összefügg őshagyományunk eredet történetével: Hunor és Magyar Nimród Király fiai. Rovásírásos öröknaptárunkon összesen három SZENTKERESZT kozmikus ünnepnapot tartunk meg: szeptember 14-én a Szűz 24.fokán egyet (mai Roxána, az ősi Hali névnapot), május 03-án a Bika 12. fokán még egyet (mai Irma, Tímea, az ősi Elvő névnapot), s a mait. A magyar állami ünnepek között lenne a helye!