Március 25. - BOGOSZONY kozmikus ünnepnap. A réges-régi magyar rovásírásos öröknaptár (a bolognai-, vagy Marsigli féle rovásírásos botnaptár) szerint a jelen 26.280 éves NagyNapÉvünkhöz tartozó napként a kr.e 3074-3001 évek emberöltőjének (73 évnek) az ideje. Az IstenIdő (esztendő) körének napjaként a KusokKosa/Aries 04. fokaként azonosíthatjuk, ha elfogadjuk a kr.u 2026. március 25. napjának a mait. A rovás öröknaptárunkat leíró Forrai könyvben erre a napra vonatkozóan ezt olvashatjuk: "...BOdoGaSZszoNY (ebol asony, Anuntiatio), azaz Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, aminek megfelelőjét szintén megtaláljuk az ősmagyar vallásban..." valamint:"...Mária fogantatásánaknapja..." végül: "...Gyümölcsoltó Boldogasszony napja azért, mivel rendszerint ezen idő tájt veszi kezdetét a gyümölcsfák oltása...". Azon kívül, hogy megemlítik azt, hogy szerepel az ősmagyar vallásban, nem tudhatunk meg többet, mert tudatosan beletorzítják a rovás szöveg értelmezését a romai katholikus hit dogmáiba és egybekutyulnak mindent. A magyar vallásban a "hétboldogasszony" egyike a Gyümölcsoltó BoldogAsszony napja, de a kozmikus ünnepnapok tára - a rovás botnaptár - ezt nem írja, csak ennyit: BOGOSZONY. S, ha a napok táráról van szó, akkor bizonyossá válik a magyar ember számára, hogy nemcsak a napokról, hanem a Napokról is beszélünk, vagyis a csillagokról, s ez bizony kozmikus jelentést hordoz! Eleink ezek szerint tudták, hogy a napok és a csillagok között milyen összefüggés, vagy kapcsolat van? A tények azt mutatják: igen, tudták. Rögzítették ezzel azt is, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget nem a Benedek napon, hanem a mai BOGOSZONY napon ünnepelték, s ez a gergely-naptár szerinti kr.e 3074-3001 évek emberöltőjének idejével is egyezett...
Honnan tudhatjuk ezt? Onnan, amit az őszi napéjegyenlőség GYÁRFÁS kozmikus ünnepnapjánál már leírtunk! Ha a kisNapévek körforgásának négy kardinális pontját, vagy napjának rendszerét megrajzoljuk és táblázatba foglaljuk, úgy a két napéjegyenlőségi és két napfordulói napokon találunk név szerinti kozmikus ünnepnapot. És csak ebben az egy sorban! Ezek a földi évszakok kezdő napjai a naptárunkban, de egyben a kozmikus időt nyilvántartó NagyNapÉv időszámításának az alapja is. A négy kiemelt ünnepnap megrajzolt képe adja a kozmikus keresztet, a magyar kereszt-ténység jelképét, amit egy körbe foglalva látunk, s ez megegyezik a rovás "F" jelével, ami az asztrológiai szimbólumok között a Föld jele:
1./ A tavaszi napéjegyenlőséget megnyilvánító BOGOSZONY kozmikus ünnepnapja 03.25-én és a NagyNapÉv szerinti kr.e 3074. évben. A KisNapÉv kezdete (balról/jóról jobbra halad). Gyümölcsoltó Boldogasszonyként ismerjük és ünnepeljük ma. Emlékezzünk. BoldogAsszony országában élünk!
2./ A nyári napfordulót megnyilvánító JANAS kozmikus ünnepnapja 06.24-én és a NagyNapÉv szerinti kr.e 9644. évben. Az őshagyomány szerint ez az év volt Atlantisz királyságának első kataklizmája. Ezt rögzíti Platón a Kritiasz és a Timaiosz műveiben és a mayák a fennmaradt kódexeikben.
3./ Az őszi napfordulót megnyilvánító GYÁRFÁS kozmikus ünnepnapja 09.24-én és a NagyNapÉv szerinti kr.e 16214. évben. A magya őshagyományban fennmaradt mui kataklizma előtti 4672. évről van szó, s erről az emberöltőről jelenleg nem ismerünk olyan emléket, ami megmagyarázná.
4./ A téli napfordulót megnyilvánító ENESTELY kozmikus ünnepnapja 12.24-én és a NagyNapÉv szerinti kr.e 22784. évben. A NagyNapÉv kezdete, s minden foka 73 földi év, egy emberöltő (Jobbról jóra/balra halad).
A magyarság és a magyar nyelv az ősemlékezet őshagyományunkba rótt jelképeivel fogalmaz, s ma is úgy tudjuk, hogy a magyar ember kevés szóval sokat mond el...